Ha kedd akkor kerékpár - 2014 - 14.hét

KERÉKPÁR KERÍTÉS
Szerző: Dörnyei András

Mire jó egy öreg kerékpár? Természetesen biciklizni! Vagy díszíteni.
Mire jó sok kerékpár? Természetesen arra, hogy sokan biciklizzenek! Vagy díszíteni. Vagy elválasztani.
Minket. A szomszédtól.
Viccesen hangzik? Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem.
Ezért készítenek kerítéseket, (kert)kapukat komplett biciklikből, vagy azok alkatrészeiből. De lehet, hogy csak díszítőelemként használják a kerékpárokat, vagy alkatrészeiket.
A végeredményeket elnézve, tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy egy kissé „zakkant” elme őrült kakofóniájáról, vagy egy gondosan megtervezett érdekes próbálkozásról beszélünk.
Mindegy, hogy egyszínű, vagy színes, összefüggő, vagy szakaszos, egy darabos, vagy több darabból álló folyamatos.

A Kerékpár kerítés mutatós és különleges.

Mottó: A jó szomszédság záloga a jó kerítés. Robert Frost

Gangszter péntek - 2014 - 13.hét

A CSODÁS SZÍNÉSZNŐ, JOAN CRAWFORD
Szező: Póth Judit


Joan Crawford, eredeti nevén Lucille Fay LeSueur 1904. március 23-án a Texas állambeli San Antonióban született. Kislányként a nevelőapja filmszínházában szeretett bele a filmekbe és a zenés-táncos előadásokba, s már ötévesen táncosnő akart lenni. Ebben kis híján egy baleset akadályozta meg, amikor egy törött tejesüvegbe lépett bele. Sérülése miatt másfél éven át nem járhatott iskolába, három műtétet hajtottak végre rajta és az orvosok a legrosszabbtól tartottak. A kislány azonban rájuk cáfolt, s nemcsak hogy járni, de táncolni is meg tanult.
A család folyamatos vándorlását követően 1924-ben léphetett fel először táncosként, 1925-ben pedig már a Metro Goldwyn Mayer stúdió szerződtette. Színészi karrierjét némafilmek jelentéktelen szerepeiben kezdte, először (és utoljára eredeti nevén) a Pretty Ladies című alkotásban állt a kamerák elé. A húszas években egyre nagyobb népszerűségre tett szert, a harmincas évekre pedig az egyik legkeresettebb színésznő lett. 

Az MGM Stúdió sztárjaként, alkalmazkodva a harmincas évek depresszív filmhangulatához, imázs váltáson ment át. A Grand Hotel című filmben Greta Garbo és John Barrymore oldalán játszott, majd a Letty Lintonban rajonghatott érte a közönség (ebben viselt ruhájával a divatot is teremtett). 1933-ban Clark Gable partnere volt, A táncoló hölgy című filmben, amit több kasszasiker követett. Hollywood legjobban fizetett színésznője lett. 
A Kertész Mihály által rendezett Mildred Pierce cimű filmben nyújtott alakításáért, Oscar-díjjal jutalmazták.  
A legkülönbözőbb szerepekben lubickolva is remekelt, az 1947-ben készült Megszállottért ismét Oscarra jelölték, harmadik és egyben utolsó Oscar-jelölését az 1952-ben készült Hirtelen félelemért kapta. A magánélete azonban kevésbé volt vonzó. Négyszer ment férjhez és vált el; utolsó férje, a Pepsi elnökének halála után ő maga ült be az üdítőital-gyár elnöki testületébe. Saját gyermeke nem született, viszont megelőzve korát, öt gyermeket fogadott örökbe, de csak négyüket tarthatta meg. Az alkoholizmussal és depresszióval küzdő színésznő nem tudott közel kerülni gyerekeihez, a két idősebbet még végrendeletéből is kihagyta, legidősebb lánya pedig nagy botrányt kavaró életrajzi könyvében (amiből Faye Dunaway főszereplésével film is született) többször utal arra, hogy Crawford verte őket. Az ötvenes évek végétől egyre visszavonultabban élő színésznő 1962-ben egykori nagy riválisával, Bette Davis-el a nagy sikerű Mi történt Baby Jane-nel című filmben játszotta utolsó jelentős szerepét. Emlékiratai 1971-ben jelentek meg, ő hat évvel később, 1977. május 10-én halt meg szívrohamban. Az Amerikai Filmintézetnek a legnagyobb filmcsillagokról készült listáján a tízedik helyet érdemelte ki.

Forrás: http://starity.hu/sztarok/joan-crawford/#ixzz2x5jilWQL
http://www.stop.hu/kultura/30-eve-halt-meg-joan-crawford/132183/

Bajusz csütörtök - 2014 - 13.hét

BAJUSZ KELLÉKEK
Szerző: Dávid Attila alias D.A.N.

"Üdvözlök mindenkit, ez itt a bajusz csütörtök! Lassan itt a nyár, a kerti party-k ideje, így a kellékek beszerzését is el kell kezdeni. (Már annak ugye, akinek az elmúlt húszegynéhány hétben nem sikerült egy rendes kis bajuszt növesztenie.)
Az alábbi képen különféle eszközök, kor és nem megkülönböztetése nélkül láthatók. Minden van, ami egy jó bajuszparty fontos kelléke lehet. Cumi a babának, pircing a tiniknek, pohár a pasiknak, szívószál a csajoknak, üvegnyakdísz azoknak, akik üvegből szeretnek inni, dugóhúzó és sütiforma a házigazdának, buliszemüveg a vicceseknek és bögre a megrögzött antialkoholistáknak.

Jó vásárlást, jó bulizást és jó fotókat kívánok mindenkinek a "bajuszával".
Üdv. D.A.N. :})

Szerdai tweed kellék - 2014 - 13.hét

ART DECO
Szerző: Dörnyei András

Az Art Deco, ahogy a neve is mutatja, egy dekoratív művészi stílus, ami egyben rendkívül funkcionális is. A korai 1920-as években alakult ki, és a kreatív design minden formájára befolyással volt.

Legelőször az 1925-ös párizsi Világkiállításon jelent meg az Internationale des Arts D & eacutecoratifs et Industriels Modernes címú kiállításon, ahol a legnépszerűbb és legelismertebb francia művészek mutatták be munkáikat.
Ekkor azonban még senki nem nevezte az art deco-t art deco-nak.
A kifejezés maga - bár néhányszor már korábban is megjelent - ténylegesen Bevis Hiller 1968-ban megjelent Art Deco, a 20-as és 30-as években című könyve alapján lett világszerte ismert.
Az Art Deco, lényegében, egy modern értelmezése az őt megelőző művészeti mozgalomnak, a szecessziónak, illetve az Art Nouveau-nak.
De míg az Art Nouveau a sokszínű természeti környezetet mutatta be ívekkel, lekerekített élekkel, organikusan, egy természetes életérzést visszaadva, addig az Art Deco egy modern felfogásban újraértelmezte az Art Nouveau organikusságát, és annak naturalisztikus motívumait felváltották a cikázó geometriai, szögletes és áramvonalas motívumok.
A klasszikus Art Deco fő motívumai - az egyéb geometrikus formák mellett - a napsugarak és a nyilak lettek, amelyek merész, élénk színekben jelentek meg, mint a sárga, a lila, a rubin és a türkiz.
Az Art Deco az ékszerkészítéstől kezdve a plakátokon át a bútorokig, illetve a lakberendezési tárgyakig mindenhol megjelent. Természetesen a divatban is, de még különböző betűtípusokat is az art deco ihletett.

Mottó: A geometria az a művészet, amely hibás rajzokból helyes következtetéseket von le. Henri Poincaré

Ha kedd akkor kerékpár - 2014 - 13.hét

VETERÁN - DUSIKA WELTREKORD

Gyártmány, tipus: Dusika Weltrekord félverseny kerékpár 2x5 sebességi fokozattal, Reynolds csőből készítve!
Vázszáma: 13623
Évjárat: 1956
Tulajdonos: Mandl Nándor (mattyancs)

„Története nálam 2011. nyarán kezdődött, amikor is egy kerékpárszerelőnél jártam és megláttam a fészerben egy "rakás" kerékpár előtt. Kérdésemre elmondta, hogy Osztrák lomizósoktól szokott vásárolni alkatrészeknek lepukkant kerékpárokat, és a szóban forgó Dusika szintén onnan származik, de nem szeretné eladni, mivel fel szeretné újítani. Egy hét folyamatos telefonálgatás és könyörgés során végre megvásárolhattam tőle, és már alig vártam, hogy neki kezdhessek a felújításának.
A kerékpár egyébként a képek szerinti felszereltséggel került hozzám, így alkatrészeket nem kellett pótolnom, és így eredeti állapotú.
A kerékpáron több év alatt rárakodott por és mocsok volt, így teljesen apró darabokra szedtem. Minden kis kütyű tisztításon esett át, ezt követte 1-2 elem újrafényezése (első villa sárga színű része, nyereg rugózata és bilincsei, meghajtókarok, 1-2 csavar és anya), ezek sajnos rozsdásak voltak. Ezt követően políroztam, krómtisztítottam, centíroztam a kerekeket, átgumiztam, bezsíroztam a csapágyakat, újrafűztem a bovdeneket és a bovdenházakat, mindent beállítottam és közben teljesen összeszereltem.
Mivel nincsen hosszú története (részemről elmondható múltja) ennek a kerékpárnak, így arra gondoltam, hogy felsorolom a felszereltségét (extráit), és a számomra érdekes "szakik" féle megállapításokat bizonyos részekről:
Amikor hozzám került, rozsdásak voltak többek között a gyönyörű muffolások, és az első villa vége a bordó szín alatt. Elvittem egy krómozóhoz, aki meglepetésemre azt mondta, hogy ezek a részek nem voltak krómozva. Állítása szerint ezeket a részeket csiszolták és polírozták addig míg ilyen csillogó lett.
Otthon így egy autópolírozó szaki tanácsára először durvább csiszolóvászonnal (800-as) elkezdtem eltávolítani a muffolásokról a rozsdát és a rárakódott koszt, majd folyamatosan finomítottam a csiszolást, végén pedig finom (1200-as) vászonnal vizes csiszolással, ezt követően polírpasztával kicsinosítottam a muffolásokat. Sajnos a villa végével nem volt ilyen szerencsém az menthetetlenül beszürkült a csiszolásokat követően, lehet, hogy nem is volt olyan felületű mint a muffolások, így a végén kikevertettem a nyakon lévő sárga színt majd lefényeztem és lelakkoztam, arany színű csíkozással elválasztottam a bordó színtől.
-A festék kikeverésénél tudatosult bennem az is, hogy a váz egésze bordó színű lakkal van lefényezve, nincsen rétegelt fényezése, közelebbről (sajnos a fényképeken nem látható, talán a féktestek közeli részein) látható még a fém "erezetei" is.
Felszereltsége:
-Reynold csőből készült szuperkönnyű vázszett, vázba rejtett fék illetve váltóbovden vezetéssel.
-Huret korabeli hátsó váltó, érdekes fix váltótesttel és az agyváltóhoz hasonló lánc húzású váltással, ennek eredményeképpen fordítva működik a jelenlegi sorváltókhoz képest. Amikor magam felé húzom a kart, akkor lefelé eggyel kisebb fogaskerekek felé tereli a láncot, amikor visszatolom a kart akkor -kitágul- alap helyzetbe kerül a rugó és a legnagyobb lánckerékre teszi a láncot.
-Simplex átdobó, érdekessége, hogy karral kell a láncot átteni (nincsen bovden), tekerés közben nagyon nehéz is megtenni, ráadásul nagyon le is kell hajolni.
-Stronlight Magistroni 47-50 kéttányéros meghajtás, a meghajtókarok furatoltak a súlycsökkentés érdekében.
-Weinmann De Luxe 810 fékszett, érdekessége a bordó szín mind a féktesteken mind a fékkarokon.
-Maillard kerékagyak, rozsdamentes krómozott felnik.
-Maillard racsni.
-Dusika táblás stucni és krómozott "egyenes" túrakormány.
-Assmann bőrnyereg.
-Alumínium-pedál, klipszel is szerelhető.
-A katalógus szerint 885-1200 Schiling közötti áron voltak felszereltség és tipus szerint.
Végezetül amit még kiemelnék. A gyönyörű muffolások, a sárga szín mellett fekete színnel ködölve, arany színű csíkozások, rejtett bovdenek, feliratok is festettek, matrica nincsen, a váz illetve az alkatrészek akkori "csúcsminősége" még a mai kerékpárok némejikével is vetekedhetne, és a kerékpár súlya összesen 10 kg! Nagyon gyors , fürge, kényelmes, kezelhető, jól fékezhető kerékpár, egyetlen gyenge pontja a karos átdobó.
Köszönöm a türelmet minden olvasónak és szavazónak”

Forrás: http://veterankerekpar.gportal.hu/gindex.php?gid=2852598&pg=34930983

Vasárnapi ötórai tea - 2014 - 12.hét

"Vasárnapi Kávéházi körsétánk"
A NEW YORK KÁVÉHÁZ ÉS TÖRZSVENDÉGEI 2. rész

Múlt héten a New York kávéház történetéről olvashattatok egy posztot, ma pedig áttérünk arra, hogy pontosan kik is voltak a leghíresebb törzsvendégek. A We Love Budapest cikkében sosem hallott érdekességeket is olvashattok, kiderül például, hogy milyen ételt rendeltek az írók a New York-ban?
Az újságírók manapság modern szerkesztőségekben vagy éppen egy laptop társaságában, otthon dolgoznak: a századforduló idején gyakorlatilag beköltöztek a kávéházakba, amelyek közül a legfontosabb idővel a New York lett. Éjjel-nappal elücsöröghettek itt egy kávé mellett, lapokat olvastak, írtak és ittak, állást kerestek és szerződéseket kötöttek. A közeg, a szerkesztőségek és a művészek, valamint a Nagykörút közelsége vonzotta a kritikusokat is, akiknek rendkívül kedves jelszava ez volt: „Az élőkről vagy rosszat, vagy semmit!”

Hamarosan otthonra találtak a csodás falfestmények alatt a filmesek is, köztük Korda Sándor és Kertész Mihály. A lenti helyiségben, az úgynevezett Mélyvíz egyik asztalánál fogyasztotta legendásan gazdag ételeit Csortos Gyula, a másik remek színész, Páger Antal pedig a römizés szenvedélyének hódolt.

"Csortos Gyula, a II. világháború előtti magyar filmgyártás legendás színésze legtöbbször a New York kávéházban ebédelt. Egy alkalommal, miután leült az egyik asztalhoz, rémülten rohant hozzá a főpincér:
- Művész úr! Elnézést, ez az asztal foglalt.
- Akkor vigyék el! - mondta a színész, és nem mozdult helyéről.
Kedvenc csemegéje volt a rák. Megrendelte. De - mint ismeretes - a rák ollója a java, a többi nem ér semmit. Megérkezett a rák, de egyik ollója hiányzott. Csortos hívta a pincért, és szótlanul rámu-tatott az olló helyére. A pincér dadogni kezdett:
- Igen... látom, művész úr, vagyis... nem látom, mert hiányzik. Igen, határozottan hiányzik az egyik ollója, de mi erről nem tehetünk. Tetszik tudni, ezek a rákok vadállatok, vérengzőek, állandó harcban állnak egymással. Persze... az ollójuk a fő fegyverük, vagyis más fegyverük nincs is... Na már most, a helyzet nyilván az, hogy ez a rák, harc közben - valószínűleg egy nőstényért törhetett ki a küzdelem -, elvesztette az ollóját.
Csortos szótlanul végighallgatta a pincért, majd így szólt:- Jó. Értem. Akkor hozzák ide nekem a győztest.
forrás:http://vicctanya.hu/vicc_kategoriak/40/Anekdotak/30

A kávéház azonban mégis leginkább az irodalmárok miatt lett emlékezetes az utókor számára, akiket a sonkás-szalámis-sajtos, nevetségesen alacsony áron vagy hitelre kínált „írótál”, más néven „kis irodalmi” is vonzott. Itt szerkesztette Ignotus és Osvát Ernő a korszak meghatározó lapját, az 1908-ban indult Nyugat című folyóiratot. Gyakran megfordult itt Ady Endre, Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső is. A főpincér minden vendég szokását észben tartotta, így Krúdy söre sosem lehetett hideg, Bródy Sándornak sötét tejeskávét, zsemlét és parádi vizet, Karinthynak langyos kávét szervíroztak sok habbal, míg Molnár Ferenc kedvence a francia konyak volt. Folytatjuk...A teljes cikk itt: http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/120.eves.new.york.cafe

Gangszter péntek - 2014 - 12.hét

LOISE BROOKS
Szerző: Póth Judit

 „Louise Brooks szintén a 20-as évek színésznő ikonja volt. igazi egyéniség, aki a tomboló húszas években divatot teremtett a rövid bubi frizurájával. Természetes, eszköztelen színésznő és táncos, akinek érzéki pillantása, karcsú, izmos teste könnyed, elegáns viselkedése, kamera-érzékenysége az akkori gondtalan idők jelképe lett.
Nagyon fiatalon ment New Yorkba szerencsét próbálni. Hamarosan a Ziegfeld Follies táncosnője lett, majd a film is felfedezte magának. 1929-ben készült brilliáns némafilmben (A Pandora szelencéje) tűnt fel és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.
De nem sokáig maradt meg a filmnél. Négy év után hátat fordított Hollywoodnak.
Élete és személyisége tele volt ellentmondásokkal. Egy dologhoz azonban mindig ragaszkodott, hogy a saját törvényei szerint éljen. Manapság népszerűbb, mint valaha. Némafilmjeiből retrospektív vetítéseket rendeznek. A film - visszaemlékezéseken és filmbejátszásokon kívül tartalmaz egy igazi csemegét: egy interjút a művésznővel, amely 1976-ban készült, és amit eddig még nem láthatott a közönség.”

Forrás: http://www.port.hu/louise_brooks/pls/w/films.film_page?i_film_id=51359